Sz. György Lovagrend

Kulturalis2026. augusztus 25.

Erdélyben a Fejér Megyei Lovagok

A Nemzetközi Szent György Lovagrend megyei tagjai 6 fővel, 2026.08.10. és 15. között, eleget téve a korondi lovagtársunk meghívásának, látogatást tettek Erdélyben. Az odautazás során meglátogattuk Déva híres várát. Déva vára hajdani erődítmény az Alsó-Maros mentén, a Déva város fölé emelkedő hegyen, egy 250 méter magas sziklán. Déva vára kicsiny, jelentéktelen erősség volt az Erdély szívébe vezető úton, a Maros bal partján. Hadi értéke igazán csak a 17. században volt, mikor Lippa átengedése után egyedül ez a vár állhatott ellen egy esetleges további török inváziónak a Maros völgyében – a helyzet azonban gyorsan változott, és szerepe egyre csökkent, bár teljesen csak a 18-19. század fordulóján veszítette el jelentőségét. 1849. augusztus 18-án itt tette le a fegyvert Bem „apó” és Guyon magyar forradalmi seregének a maradványa az osztrák haderő előtt. A vár az idők folyamán romossá vált, a csaknem nyolc évnyi részleges vagy teljes lezárását jelentő felújítás után, 2016-ban vált ismét látogathatóvá. A megépítésének nehézségei miatt a köznyelvben Kőmíves Kelemen balladájával lett híres. A ballada szerint Kelemen feleségét (a hamvait) használták fel, hogy a falak ne omoljanak le.

Kép1.jpg

A második napon elutaztunk a Transzfogarasra, és 2024 méteres magasságban megnéztük a Bilea tavat. A Transzfogarasi út, másként 7C jelzésű országút a Fogarasi-havasok központi részén keresztül észak-déli irányban köti össze Alsóárpás és Curtea de Argeș településeket. Az 1970-es években építették, 90 km hosszú. 2042 m magasságig vezet fel, majd egy alagúton halad át a főgerinc alatt. Összesen 830 hídja, 27 viaduktja, valamint 5 alagútja van. Az út lavinaveszély miatt csak nyáron van nyitva. A hóviszonyoktól függően októberben vagy novemberben lezárják és csak június elején, közepén nyitják meg újra. Nicolae Ceaușescu román diktátor katonai szállítási útvonalnak építtette, mert az 1968-as prágai tavasz után attól tartott, hogy a Szovjetunió Romániát is megszállhatja. Építése 1969 végén kezdődött; katonák dolgoztak rajta, és hivatalos adatok szerint az építkezés alatt 40 ember veszítette életét különféle balesetekben. Az utat 1974. szeptember 20-án nyitották meg, de a munkálatok egészen 1980-ig folytatódtak. Az út lenyűgöző szépségű tájon vezet keresztül, elhalad a Bilea-vízesés telep, a Bilea-tó és a mesterséges Vidraru-tó mellett, nagyon népszerű hely és úticél, a turisták körében.

Kép2.jpg

Kép3.jpg

Az úton gyakran lehet medvét látni, mi is találkoztunk velük.

Kép4.jpg

Kép4.jpg

A Bilea tó 2024 méter magasban A szerdai napon Erdőszentgyörgyön jártunk, ahol megnéztük a felújított Rhédey kastélyt. A Rhédey család erdőszentgyörgyi kastélya a város központjában, a református templommal szemben helyezkedik el. A 18. században épült egy korábbi kastély helyén, mai formáját a 19. század elején nyerte el. A 20. században a helyi iskola működött benne, jelenleg turisztikai látványosság. 2009-ben a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium támogatásával az épületen felújításokat végeztek, kicserélték az ajtókat, ablakokat, a tetőzetet feljavították, az épület pilléreit megerősítették, az egykori termeket eredeti állapotukba állították vissza. Az iskolát nem költöztették vissza a restaurált épületbe. A kastélyt turisztikai és kulturális célokra használják. 2015-től újra nyitva áll a látogatók előtt, számos kiállítással. 2019 szeptember 20.-án megnyitották a Mysteria Residentiae Rhédey nevű kiállítást, amely az emeleti 5 szobában állít emléket a Rhédey családnak. A kiállítás modern technológiával, látványelemekkel, korabeli bútorokkal mutatja be a család történetét, különös hangsúlyt fektetve Claudia és Alexander szerelmi történetére.

Kép5.jpg

Elkanyarodtunk az elhíresült Bözödi elárasztott faluhoz is. Látogatást tettünk Kőrispatakon, ahol betekintettünk a szalmakalap gyártás rejtelmeibe. Bözödújfalu egy elárasztott falu Székelyföldön, Romániában, Maros megyében. A falu a romániai falurombolás jelképévé vált: 1988-ban elárasztották egy új víztározó építésekor. A falut a Bözödről a Küsmöd-patak völgyébe települt családok alapították, első okiratos említése 1566-ból származik. Már a középkorban volt temploma. Ma római katolikus templom, amely azonban az unitárius templommal együtt víz alatt van. A falut 1910-ben még 679-en lakták, túlnyomórészt magyarok. A Bözödújfalusi-víztározó építése 1988-ban kezdődött meg, a gátépítés azonban már 1975-ben megindult, 1977-ben leállt, de 1984-től újra beindult. A gát 625 méter hosszú és 28 méter magas. 1985-ben elkezdődött a falu kitelepítése. 1994-re a falu két templomával együtt teljesen víz alá került. Mindössze 12 ház menekült meg az elöntéstől, melyekben negyvenen laknak. A falu első világháborús emlékművét 1996-ban kiemelték a vízből és a Tanorokba helyezték át. Minden év augusztusának első szombatján a falu egykori lakói találkozót tartanak. A falu különlegességét az adta, hogy katolikus, unitárius, ortodox és székely szombatos felekezet egyaránt megtalálható volt egy helyen.

Kép6.jpg

Csütörtökön Székelyvarságon jártunk. Székelyvarság Hargita megye legnagyobb szórványtelepülése, amely kb. 77 km2-en a Nagy-Küküllő forrásvidékén, a Dél-Görgényi havasokban, a vulkanikus eredetű Székelyvarság-i medencében található 830-1050 m-el a tengerszint fölött, a Nagy Somlyó és a csomafalvi Délhegy tövében. Területének közel 60% erdő, melynek mélye több állatfajt is rejt, otthonos erre a nyúl, róka, farkas, barnamedve, hiúz, fajdkakas, császármadár. Rengeteg a málna, áfonya, szeder és szamóca, a gombafajták változatossága lenyűgöző. Sebesvizű patakaiban gyakori a pisztráng. A környék a népművészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája. Ez a régió egy óriási szabadtéri múzeumnak tekinthető. A kilátóról teljesen körbelátni a környék hegyeit. Visszafelé megnéztük a vízesést. A Csorgókő vízesés gyönyörű látványt ad a kristálytiszta vízével. A Zetelaki duzzasztó tetejéről néztük meg Erdély környező világát.

Kép7.jpg

Pénteki napon Csíkszentgyörgyi baráti meghívásnak tettünk eleget. A faluban amelyhez, több kis település is tartozik, (Csíkbánkfalva, Csíkmenaság, Pottyand, Menaságfalu, Kotormány, Csinód, Egerszék, Gyürke, Csobányos) a polgármester asszony, az alpolgármester és a község menedzsere fogadott bennünket. Ők írták rólunk: „Községünkbe látogatott ma délelőtt a Nemzetközi Szent György Lovagrend Fejér vármegyei küldöttsége. Vendégeink a polgármesteri hivatalban tett látogatásuk után megtekintették a Gál Sándor-házat, majd a Szent György tiszteletére felszentelt Csíkszentgyörgy és Csíkbánkfalva plébániatemplomát, illetve a pályázati úton felújított régi székely házakból többet is felkerestek. Megtiszteltetés volt a találkozás, bízunk benne, hogy lesz még több hasonló alkalom.” Ígérjük hogy nem ez volt az utolsó, hiszen a megyénkben található Mezőszentgyörgy falu testvértelepülése Csíkszentgyörgy.

Kép8.jpg

Kép9.jpg

Meglátogattuk az „Ezeréves határt” is a péntek délután során. A Székelyföldre látogatók közül sokan felkeresik a történelmi Magyarország határát, az úgynevezett „ezeréves határt” jelző egykori határátkelő maradványait Gyimesbükk keleti végében: a korabeli MÁV legkeletibb vasúti őrházát, valamint a mellette látható egykori határkövet, a Szentkorona elferdült keresztjével. Az őrházat 2008-ban újították fel, és egy vasúttörténeti kiállítást rendeztek be a 19. század végén létesített, Magyarországot Romániával a Gyimesi-szoroson keresztül összekötő vasútvonalról. A vasúti őrház alatt tábla jelzi a vasúti sínek alatti átjárót a Bethlen Gábor által épített Rákóczi-várhoz (1626), ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Gyimesek vidékére. A Gyimesi-szorosban az első és a második világháborúban is harcok folytak. Az őrház alatti bunkerben a két háború katonai relikviáit gyűjtötték össze, az őrház közelében pedig a második világháború idején a Keleti-Kárpátok vonalát biztosító Árpád-vonal két tankakasztó betongúláját tekinthetjük meg. A második világháború magyar emlékei közé tartoznak egyébként a Gyimesfelsőlok végén, az országút két oldalán látható kaszárnyaépületek és tiszti lakások is, amelyeket még a magyar kormány építtetett az 1940-es években. Ha a gyimesbükki országútról a vasúti felüljáró előtt balra fordulunk, a 18. század végén épült, 2009-ben felújított Kontumáci-kápolnához juthatunk fel. A kápolna környéke a sok ezer zarándok részvételével megtartott gyimesbükki pünkösdi ünnepségek helyszíne, ahová többek között magyarországi zarándokvonatok szállítják a résztvevőket. A közelben lévő egykori vesztegzár és vámház romjai között alakították ki a szoros védelméért életüket vesztett magyar hősök emlékhelyét.

Kép10.jpg

Szombati napon a visszaúton, a Tordai sóbánya csodálatos látnivalóival gazdagodva tértünk haza.

Kép11.jpg

Kép12.jpg

Kép13.jpg

Kép14.jpg

Kép15.jpg

Kép16.jpg

Kép17.jpg

Búcsú fotó a házigazdáktól. Nagyon szépen köszönjük a szívélyes, baráti vendéglátást, a felejthetetlen emlékeket! Készítette: Lv. Nagy Lajos