A Nemzetközi Szent György Lovagrend Fejér vármegyei priorátusa, a Hősök Napjához köthetően több helyszínen is megemlékezett a vármegyében.

A Magyar Hősök Emléknapján megemlékezéseket tartanak országszerte, így tisztelgünk, azok előtt a magyar katonák előtt, akik az első és a második világháború, valamint az 1956-os forradalom idején, megvédték az országot. A hősök emlékünnepének eredete egy 1917-es törvénycikkre vezethető vissza. 1945-ben még országszerte megtartották a hősök napját, de szerényebb keretek között és már nem számított nemzeti ünnepnek. Közel ötven évig csak titokban lehetett emlékezni, aztán 1989-ben ismét tarthattak nyilvános megemlékezést. Az Országgyűlés 2001-ben iktatta törvénybe a Magyar Hősök Emlékünnepét. Május utolsó vasárnapján rájuk emlékezünk.

         A mögöttünk hagyott évszázadokat a szabadságért vívott harc szövi át. A törökök, a Habsburgok, a németek és a szovjetek ellen vívott csatákban, küzdelmekben mindig szükség volt hősökre, akik rengeteg csatát vesztettek el, a túlerő leverte szabadságharcainkat. Az eszmét azonban, amiért a hősök harcoltak, sosem sikerült elfojtani, s végül mindig elnyertük a szabadságunkat. A május végi Hősök Napján az elhunyt ősök, emléke elött tisztelgünk, rójuk le a kegyeletünket és hajtunk fejet előttük.

         A vármegyei priorátus tagjai, mécsest gyújtottak, virágot helyeztek el, Polgárdiban a Tűzoltóság melletti I-II. világháborús emlékműnél, a katolikus temetőben felállított márványtábláknál. Megemlékeztünk Mezőkomáromban is, a falu közepén lévő világháborús emlékműnél.

         Különösen szép megemlékezésen vehettünk részt, Dégen a templom mellett, ahol Imre Bálint esperes úr és lovag Nagy Róbert László, hívására több civil személy is részt vett, a világháborús emlékműnél az eseményen.

„Aki a múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli”

Tisztelet a hősöknek!

Lv. Nagy Lajos

A Szent György-hegy a Balaton-felvidék egyik jellegzetes tanúhegye, oldalán hatalmas bazaltoszlopok találhatók. Nevét az egykoron a lábánál állt Szent György-kápolnáról kapta, a heggyel kapcsolatos mondák egy része is összefonódik Szent György és a sárkány legendájával.

A hegy alapkőzete a Pannon-tenger üledékéből származik, melyre 3–4 millió évvel ezelőtt, vulkánkitörések sorozatával bazalt- és bazalttufa rétegek rakódtak. A környező pannon-üledék lepusztulásakor a bazaltsapka által védett terület kiemelkedett a környezetéből, melynek magassága így a korábbi felszínről tanúskodik.

Növényzete a 20. század közepéig jellemző intenzív tájhasználat következtében már nem sok nyomát őrzi az egykori őshonos állománynak, de a különleges talajviszonyok és a hegy fekvése miatt a kialakult élőhelytípusok tekintetében igen sokrétű. A hegy palástját sok helyen meghódították a tájidegen akácerdők, de a pusztafüves lejtősztyeppek, az erdősztyepprétek, a mészkerülő nyílt sziklagyepek illetve a kitett, bazaltsziklás területek állománya fajban gazdag. A hegy sajátos szubmediterrán mikroklímája, vulkanikus-üledékes talaja és a napos órák jellemzően magas száma miatt a terület borszőlő termelésére kimondottan alkalmas. A Szent György-hegyi szőlőskertek a Balaton borrégió Badacsonyi borvidékének részét képezik. A hegy természeti szépségei miatt kedvelt túracélpont. Közvetlenül a Kőkapu bazaltképződményei alatt, a fokozottan védett terület határán áll a Kaán Károly kulcsosház, mely mellett az Országos Kéktúra útvonala is elhalad.

Fekvése: A Szent György-hegy a Dunántúli-dombság nagytáj, a Balaton-medence középtáj, azon belül a Tapolcai-medence közepén helyezkedik el. Két oldalról két vízfolyás határolja, ezek a Tapolca-patak és az Eger-víz. Legmagasabb csúcsa 415 m, a hegy lapos tetejéről jó kilátás nyílik majdnem az egész medencére. A környék más bazaltsapkás tanúhegyei is jól láthatók, például a Tóti-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Badacsony és a nagymértékben lebányászott Haláp is.

A hegy közvetlen közelében négy település található, Hegymagas, Kisapáti és Raposka, a legközelebbi város Tapolca.

A hegy az ókorban a Római Birodalom Pannónia provinciájának a része volt. A vulkanikus eredetű talaj jó bortermő jellegére már az ókorban felfigyeltek. A kelták voltak az első szőlőtelepítők, de virágzott szőlőművelése már a római korban is.

A honfoglaló magyarok a hegynek a Magashegy nevet adták, mely emlékét, a hegy lábánál lévő település, Hegymagas község neve máig őrzi. A hegy körül a középkorban több, Szent Györggyel és sárkánnyal kapcsolatos legenda is elterjedt. A hegy északkeleti oldalán nyíló jeges barlanghasadék, a Sárkány-lik volt a sárkány legendabeli lakhelye. A hegy a lábánál egykoron álló Szent György-kápolnáról kapta a nevét, mely egyes források szerint a mai Lengyel-kápolna helyén volt. Az eredeti kápolna tárgyi nyomait nem sikerült eddig fellelni.

A hegy tetején egykor kolostor állt, melyre a francia F. S. Beudant geológus 1818-as útleírása hívta fel a korabeli régészeti szakma figyelmét. 1851-ben Szerelmey Miklós Balatonról szóló munkájában egy, a tatárjárás idején épült, és a török hódoltság idején elpusztult vár maradványaira tesz utalást, mely munkára hivatkozik később Mezriczky Péter is 1877-ben. Ő leírja, hogy a vár maradványai nem lelhetők már fel, csak a feltételezett helye határozható meg, viszont attól nem messze egy kápolna falmaradványai még láthatók. Az 1930-as években egy raposkai monda nyomán, légi felvételek segítségével bukkantak rá a kolostor feltételezett helyére.

A hegy nevezetességei még, a Bazaltoszlopok és a Kőkapu.

A forró láva a gyors kihűlés hatására főleg a peremén vált szét sokszögletű oszlopokra. Ezeket az időjárás tovább formálta, és napjainkra alakultak ki a népnyelvben kőzsákoknak, vagy gyapjúzsákoknak is nevezett látványos bazaltalakzatok.

A legszebb ilyen képződmények a Szent György-hegyen találhatók, ahol a helyenként 30–40 méter magasba emelkedő bazaltoszlopok orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett.

Az uralkodó szélirány miatt a hegyre ható eróziós folyamat az északi oldalon erőteljesebb, ezért ezen a hegyoldalon hangsúlyosabbak, látványosabbak a bazaltoszlopok. Az észak felől, a turistaháztól a hegycsúcs felé vezető úton találhatók a Kőkapunak nevezett bazaltképződmények. A turistaút az álló bazaltoszlopok mellett a már leomlott képződmények kőtörmelékein kialakult természetes lépcsőn halad felfelé.

Sárkány-lik

A Sárkány-lik (más néven Sárkány-barlang) a hegyoldal egy érdekes geológiai képződménye. A nagyjából 10 méter mély üreget egykori, ledőlt bazaltorgonák törmeléke fedi. A kialakult hézagokban télen a hó felhalmozódik, mely gyakran nyárig fennmarad. A törmelék hézagaiból nyáron hideg levegő áramlik ki, ami miatt a néphagyomány jégbarlangnak nevezi az üreget, bár geológiailag ez jegesbarlangnak számít, hiszen a barlang felépítő kőzete bazalt, nem pedig jég.

A barlanggal kapcsolatban több legenda is ismert. Egyik történet szerint a barlangot valaha sárkány lakta, melyet maga Szent György győzött le. Egy ettől különböző, a barlang legendás eredetéről szóló történet szerint a barlangot egykor lakó sárkány a falu lakóit sanyargatta, lányokat rabolt el. Egy napon a sárkány megbetegedett, ekkor a falusiak segítségére siettek, ápolták. A jó szándék meglágyította a sárkány szívét, mellyel a későbbiekben békében éltek a falusiak. Mikor a sárkány megöregedett és kimúlt, utolsó lehelete jégbarlanggá változtatta az üreget, melyben élt. Ilyen, és ehhez hasonló, a Szent György-kultusszal összefüggő történetek kapcsolódtak a hegyhez.

Lengyel-kápolna, vagy Szent György kápolna

A hegy déli oldalán, szőlőbirtokok között álló kápolnát 1760 körül építtette a lengyeltóti Lengyel család, melyet Szűz Mária tiszteletére avattak. Nevezetes a fából faragott barokk-rokokó oltára, mely felett Szent István, Szent László és Szűz Mária szobrai láthatók. A szószék faragványai a négy evangelistát ábrázolják. A templomban rokokó tölgyfa padok állnak kb. 30 fős befogadóképességgel.

A kápolna belseje, a főoltár, a szószék, és a Szent György festmény:

A kápolna nagyon szépen felújított állapotban van, szemet gyönyörködtető, mind a belső, mind pedig a külső megjelenésében.

            A kápolna mellett parkoló található, ahonnan több turista útvonal is indul, amelyeken, ha elindulunk további sok érdekességet fedezhetünk fel. Érdemes a hegyet körbe járni, és a látvány, ami a szemünk elé tárul kárpótol bennünket minden fáradtságért.

A homlokzati évszámfelirat későbbi bővítésről árulkodik: a tornyot 1880-ban építették. A torony kőfülkéiben Szent György lovas kőszobra, felette Szent Imre szobra, a széleken Szent István és Szent László, az oromfal torony melletti fülkéiben pedig többek között Szent Péter és Szent Pál szobra áll. Az összes szobor homokkőből készült.

Érdekesség, hogy a hegyen a pincék előtt, a homlokzatokon több helyen is megjelenik Szent György ábrázolása:

A Honvédelem napján (május 21.-én) róttuk le tiszteltünket és emlékeztünk honvédő katonáinkra Pusztaszentlászlón. Majd a Nemzetközi Szent György Lovagrend Zala Vármegyei Priorátusi nevében koszorút helyeztünk el Püspöki Grácián sírjánál.

 Lovagavatás - 2025 - Székesfehérvár

  A lovagavatás mindig rendünk legfontosabb eseménye. Az idei avatás hangulatát jelentősen befolyásolta, hogy két nappal előbb történt a Szent György Lovagrend alapítása 700. emlékévének meghirdetése, amit méltóságteljes ceremóniával ünnepeltek. A programsorozat nyitórendezvényét Zalaszentgyörgyön tartották 2025. április 24 – én, Szent György napján.

A lovagavatásra április 26-án, Székesfehérváron került sor 10, 30 órától a Székesfehérvár Budai Úti Református Egyházközség Templománál. Remek választásnak bizonyult a helyszín!

 Az avatási ceremónia kezdetén, a himnuszunk után 1 perces néma tisztelettel adóztak Ferenc pápa és az eltávozott rendtársaink emlékének. A továbbiakban a hagyományainkhoz híven, az ismert avatási forgatókönyv szerint zajlottak az események: az imákon, köszöntő beszédeken és az eskütételen túl az avatásokig, kinevezésekig, elismerések átadásáig. A ceremónia lezárásaként következett a Székelyhimnusz, a Szózat, az előírás szerinti kivonulás és a csoportképek elkészítése. Az avatást díszebéd zárta.
  A mellékelt képek némi tájékoztatást adnak a rendkívül sikeres és felemelő eseményről.

Köszönjük a szervezők, közreműködők áldozatos és eredményes munkáját, az érdeklődőknek megtisztelő részvételüket Rendünk legrangosabb eseményén!

lv. dr. Diószeghy László