ÉRTÉKRENDÜNKHÖZ MÉLTÓ, SZÉP ADVENTET MINDEN RENDTÁRSNAK

lv. Diószeghy László

Konferencia - 2018. november 20-án az Országház Főrendiházi üléstermében.

Meghívás alapján Rendünket lv. dr. Diószeghy László képviselte

Program:

Köszöntőt és megnyitót dr. Áder János köztársasági elnök és dr. Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere mondott.

Előadások, I. szekció.

Bertényi Iván (ELTE BTK, prof. em.) - A Szent Korona a középkorban; Pálffy Géza (MTA BTK TTI, tudományos tanácsadó) - A Szent Korona tizenegy hazatérése; Hermann Róbert (a Magyar Történelmi Társulat elnöke) - Orsova – Bécs – Pozsony. A koronázási ékszerek útja 1848–1853 között; Ifj. Bertényi Iván (Bécsi Magyar Történeti Intézet, igazgató - A két utolsó királykoronázás - Ujváry Gábor (VERITAS, intézetvezető) - A Szent Korona-tan a két világháború között Előadások, II. szekció - Levezető elnök: Marinovich Endre (VERITAS, főigazgató); Hollósi Gábor (VERITAS, tud. főmunkatárs) - A Szent Korona-eszme története és az Eckhart-vita; Kovács Kálmán (VERITAS, tud. munkatárs) - A Szent István-i örökség felekezeti értelmezései és az 1938-as emlékév katolikus–református viszályai; Glant Tibor (Debreceni Tudományegyetem, egy. docens) - A Szent Korona amerikai kalandja (1945–1978); Ligeti Dávid (VERITAS, tud. munkatárs) - A Szent Korona és Magyarország, 1945–1978; Rácz János (VERITAS, tud. munkatárs) - Akiktől Carter elnök is tartott. A magyar emigráció és a Szent Korona hazatérése. Zárszót Szakály Sándor mondott.

(MTI felvétele)

Áder János: a Szent Korona nemcsak tárgy, hanem eszme is

Megnyitó beszédében az államfő kiemelte: a magyar hagyományban régi a meggyőződés, hogy „a Szent Korona sokkal több, mint egy díszes ötvösmunka. Jogforrás, jelkép, ereklye”. Nemcsak tárgy, de eszme is, hordozza erősségeinket és gyengeségeinket, tanúja küzdelmeinknek, abroncsa közös sorsunknak, büszkévé tesz, figyelmeztet hivatásunkra, emlékeztet nemzeti együvé tartozásunkra. A Szent Korona jelentőségének kettősségére utal a konferencia címében a két szó is: a koronázási jelvények „története és szerepe” – mutatott rá az államfő. Úgy látja, a szigorúan vett történet fényes pillanatok és viszontagságok vegyülete, de a Szent Korona szerepe nagyobb és teljesebb, mint „a tárgy története a születéstől a Parlament kupolaterméig”. A magyar koronának a sok válságban, trónviszályban, háborús kataklizmában régen el kellett volna pusztulnia, „Európa egyik legrégebbi felségjelvénye azonban megmaradt”– közölte a köztársasági elnök. Áder János hangsúlyozta: a tudomány józan érveit figyelembe véve sem túlzás azt állítani, hogy „a Szent Korona megmaradása valóságos csoda”, az egyik legszebb közös csodánk, hogy „a dicső és kevésbé dicsőséges időkben is társunk maradt”, és „velünk hordozza a századok minden búját és örömét, minden megpróbáltatását és újrakezdését”. A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a 21. századi magyar ember főhajtása csak akkor lehet igazán hiteles, ha a tudása is az, „ha nemcsak a korona szent nekünk, de hiteles története is az”. Jó tudni, hogy a magyar tudományos közéletben kitüntetett helyen áll ez a szemlélet, hogy a történészszakma hazai szervezetei szívükön viselik a koronázási jelvényekkel kapcsolatos kutatásokat, és hogy a Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatókat összegyűjtő Lendület-csoportjai között is ott találni a Szent Koronával foglalkozó csapatot – tette hozzá. Áder János kiemelte: hálával kell gondolni mindazokra, akik az elmúlt évszázadok során a Szent Korona megmentésében a gondviselés munkatársai voltak, és köszönetet kell mondani azoknak, akik ma is védik, óvják, kutatják. Megjegyezte: remélhetőleg múltunk alaposabb ismerete több tudást, bölcsességet ad a jövő nemzedékeknek. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: a világtörténelemben a magyar az egyetlen nemzet, amelynek koronája nemcsak díszes ékszer, hanem szent szimbólum, az államiság és függetlenség jelképe, az ország integritásának és szuverenitásának őrzője, jogrendszerünk forrása és garanciája, történelemformáló erő, a magyar nemzet reménysége, fennmaradásának és virágzásának záloga. Mint mondta, a Szent Korona eszme máig nemzet-összetartó erő, amelynek értelmében az ország és a hatalom nem az uralkodóé, hanem a koronáé, amelynek része az uralkodó és a nemzet, ketten együtt alkotnak egy egészet. A Szent Korona jogait a történelem mindig helyreállította, és ezek a jogok a jövőben sem szűnnek meg – tette hozzá a tárcavezető. Szakály Sándor, a Veritas főigazgatója arról beszélt, hogy a magyar történelemben meghatározó szerepet játszott a Szent Korona, összefogott egy nemzetet, egy országot, ezért illő méltón megemlékezni róla. Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke elmondta: a Szent Korona kutatásakor építeni kell elődeink ismeretére, ha szükséges, meg kell cáfolni, meg kell haladni a következtetéseiket, és módot kell adni az utódoknak, hogy ugyanezt velünk kapcsolatban is megtehessék.

lv. dr. Diószeghy László

Rendünk képviselője- hátán kék vonalkával jelezve

Áder János és Boross Péter (a szerző felvétele)

Áder János (a szerző felvétele)

Kásler Miklós (a szerző felvétele)

Áder János és Boross Péter (a szerző felvétele)

A szobornál tartott emlékezés mellett, délelőtt a Parlamentben volt emlékülés, konferencia. A Rendet lv. dr. Diószeghy László képviselte


1918 – A nagy összeomlás címmel szerveztek emlékülést, konferenciát 2018. október 31 – én a Parlament Főrendiházi üléstermében. Elismert történészek közreműködésével azt vizsgálták, hogy milyen folyamatok vezettek a dualista magyar állam széteséséhez. Különös figyelmet szenteltek Tisza István életének utolsó néhány hetére, hogyan megpróbálta akkor megállítani a felbomlást. A konferencia fővédnöke: Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt, a levezető elnöke pedig Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke. A program: A köszöntő és megnyitó után bemutatták az „Ahogy éltem, úgy fogok meghalni” – Tisza István tragédiája című rövid dokumentum-filmet. Az előadók sorát Lázár János (volt miniszter) nyitotta meg, akiről most tudhatták meg, hogy mennyire jó ismerője témának. A kormánytájékoztatókból nem derült ki ez irányú érdeklődése. Előadása, rendkívül frappáns szófordulatai nagy sikert arattak. A hallgatóság többször is tapssal szakította félbe, és jutalmazta szellemességét, dokumentáltságát. A további előadók közt találjuk Maruzsa Zoltán helyettes államtitkárt, aki az elnöklő Hermann Róbert tanítvány volt. (Ez csupán, mint érdekesség.) Előadásának címe: Tisza István gróf utolsó hónapja, politikai tervei és elképzelései; a Tisza-gyilkosság. Tamara Scheer volt az egyetlen külföldi és női előadó, aki németül tartotta meg „A monarchia másik fele: kiútkeresés Bécsben 1918 őszén” c. beszédét, nagyon élvezetesen, dinamikusan. (a szinkrontolmácsolás biztosítva volt). Érdekességként: többször kiemelte, visszatért rá, hogy a Monarchia mégis csak egy birodalom volt, közös döntésekkel, részben közös intézményekkel, felelősséggel, vállalásokkal. Tudjuk, hogy vannak olyan vélemények, amelyek szerint Magyarország csak Ausztria sérelme kapcsán keveredett a „nagy verekedésbe”, némileg akarata ellenére. Tamara Scheer valamennyire ezeket az eltérő véleményeket igyekezett cáfolni, a felelősséget megosztani, hárítani a Habsburgokról. Hatos Pál – "Legyen vége már - Legyen béke már!" címmel a magyar társadalom 1918 őszén történt radikalizálódásáról beszélt, Révész Tamás pedig „Katonák, akiket nem akartak látni. Az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének összeomlása és a haderő leszerelése nemzetközi összehasonlításban” címmel tartott előadást. Őket követték: Szarka László – "Magyarok és nem-magyarok". Összefogás helyett összeomlás; Katona Csaba – „Milliók sorsa törik derékon.” Az összeomlás naplók és emlékiratok tükrében; Kovács Dávid – „Visszhangtalan prófécia vagy utólagos bölcsesség”, Jászi Oszkár könyve a Monarchia felbomlásáról és ifj. Bertényi Iván – Mítoszok és magyarázatok az 1918-as összeomlásról, különös tekintettel Tisza István szerepére. Zárszót Hermann Róbert mondott. A parlamenti patkó közepére elhelyezték a Benczúr Gyula festette gr. Tisza István képet és egy gyászszalagos koszorút arra a helyre, ahol a néhai miniszterelnök a leggyakrabban foglalt helyet a felsőházi teremben.

lv. dr. Diószeghy László

A képek a szerző felvételei

Előadók és meghívottak

A koszorú

Tamara Scheer

Hermann Róbert és Maruzsa Zoltán

Lázár János

A festmény

a Rend képviselője.

AZ ELTÁVOZOTT RENDTÁRSAK, SZERETTEK EMLÉKÉRE

BP.- PEST MEGYE PRIORÁTUSA

(lv. Diószeghy László)

Kedves Rendtársak!

A Székely autonómiáért őrtüzet Budafokon 2018. okt. 28 – án, vasárnap, 15, 30 órai kezdettel lobbantjuk lángra. Szó szerint, mert a hozzávalót is a priorátusunk, közelebbről lv. Bakos Miklós biztosítja. Minden tagtársat hívunk és várunk kb. 10 – 15 perccel előbbre. A helyszín: Bp., 22. ker. Kossuth L. u. és Tóth József u. sarkán lévő domb. Kérünk minden rendtársat, hogy értesítsék erdélyi ismerőseiket, barátokat, érdeklődőket az eseményről, és invitálják őket is. Rendi öltözék nem kötelező, de a rendtagságra utaló valamilyen szimbólum és székely zászló nem hátrány!

Üdvözlettel: lv. Bakos Miklós és lv. Diószeghy László.

Nemzetközi Szent György Lovagrend