Szent László

Lovagkirályunkról I. László, vagy gyakran Szent László (Lengyel királyság, - 1046. 06. 27., Nyitra 1095. 07. 29.) 1077 - től magyar-, 1091 - től horvát király is egészen haláláig. I. Béla és Richeza lengyel hercegnő (királynő) másodszülött fia. Merész Boleszláv udvarában (a Wawelben) nevelkedett. Krakkóban a szobrát a kíváncsi utazó több egyházi épületnél is felfedezheti. (pl. Mária Mennybemenetele templom, Vasa-kápolna, Szt. Péter és Pál templom, Szt. Katalin és Szt. Margit nevét viselő templom stb.) Nevéhez fűződik az első magyar szentek avatása, őt pedig 1192-ben avatták szentté. Az erdélyi Doboka vármegyében a Kerlés hegyénél a moldvai részek felől támadó úzok elleni csatában kitűnt vitézségével. Az ütközethez kötődik László párviadala a pogány „kun” vitézzel.

Szent Lászlót Szent István mellett a legnagyobb országépítőnek tartják, aki megteremtette a Kárpát-medencében élő népek együttműködését. A lovagkirály Lengyelországban született, Erdély védőszentje, ő alapította a zágrábi püspökséget és Nyitrán halt meg. Ez ma már történelem: Nagyon emlékezetes Szent László napokat rendeztek Nagyváradon 1942. májusának első hetében, ragyogó ünnepe volt ez a visszatért városnak. Az események középpontjában, az Aranyvonat érkezte állt, ami a Szent Jobbot hozta el az alig másfél éve felszabadult városba. 1938-ban, Szent István király halálának 9. centenáriuma alkalmából a Szent Jobbot körbeutaztatták az országban Sok helyre eljutott az úgynevezett „Aranyvonat”. (az „Aranyvonat” a második világháborúban elpusztult). Nagyváradra feltétlenül el akarták vinni a Szent Jobbal, tekintettel Szent Jobb település váradhoz való közelségére is - kb. 40 km-re, északra fekszik Nagyváradtól. A falu nevét a Szent Jobbról kapta. Az első magyar király jobbját 1061 körül vitték nagy titokban oda, hogy megóvják a kitört pogánylázadásoktól. I. István sírjának 1083-as felnyitásakor Szent László megtudta, hogy a jobbot hol őrzik. Elzarándokolt a faluba, és annak a Szentjobb nevet adományozta.

Ahogyan Woth Imre, a Magyar Koronaőrök Egyesületének vezetője nyilatkozta, az 1938-as különleges vasúti kocsi másolata a Dunakeszi Járműjavító telephelyén épül. A költségeket 130 millióra becsülik. Woth úr elmondta, hogy technikai változások miatt, a kocsi tetejét eredetileg díszítő Szent Korona-másolatot és az azt tartó angyalfigurákat alacsonyabbra kell tervezni. A vagon turistalátványosság is lehetne, más kimondottan ereklyeszállítóról nem tudnak, hogy létezne a világon. Ők is szeretnék a kocsit körbevinni az országban, esetleg talán nemzetközi engedélyt kaphat, így akár Csíksomlyóra is eljuthat. A Szent Jobb elhelyezése megvalósítható a vagonban, a BME reprodukálni tudja azt a speciális rezgésálló berendezést, amin egykor az ereklyetartó elhelyezésre került. A szerelvényt 1942-ben egy 324 – es mozdony vontatta, azokból még vannak működő példányok, így teljesen korhű szerelvényt lehet összehozni. 1942 – ben persze más fontos események is történtek Nagyváradon. Egyik ezek közül a megszállók által 1937-ben eltávolított Szacsvay szobor visszaállítása az Ezredévi emléktérre, és Tisza Kálmán szobrának avatása a szülői ház elé, a Tisza Kálmán térre. A szobor visszaállítása alkalmából tartott ünnepségen részt vettek többen a Szacsvay családból. Tudjuk, hogy a kultúrát kereső város mindenkor megtalálta a műveltség magas fokát, ami Nagyváradot állandóan az ország három első városa közé emelte. Királyok egész sora méltán adományozta Váradnak javait az évszázadok során. A város jelentősége egyre nőtt. Vitéz János udvara, híres könyvtára, Fráter György udvara rombolás áldozata lett, nyoma sem maradt a székesegyháznak, a csillogó királyszobroknak. A protestáns emlékeket is szétdúlták a történelem viharai. Azonban a városnak privilégiumokat adományozó iratok, az elővigyázatos tárolás miatt, már a XVI. századtól fellelhetőek a levéltárban. Több más dokumentummal egyetemben, ezeket kiállították az ünnepségek idején, a Városházán. Láthatóak voltak a város pecsétjeinek gyűjteménye, a céhes élet emlékei, a város legrégebbi (1600) képi ábrázolása, a tanács üléseinek 1716. évtől magyar nyelven vezetett jegyzőkönyvei, megelőzve ezzel más magyar városokat. A Szent Jobb Nagyváradi körmenetéről, amelyen résztvett Serédi Jusztinián hercegprímás is, néhány, akkoriban készült képet mellékelünk lv. Diószeghy László családi gyűjteményéből. A Tisza-szobor már ismét nincs meg, a Szacsvay-szobor és a Szt. László-templom ma is helyükön állnak.